Bevezető bejegyzés elolvasása ajánlott.

Sajnos most valahogy képbe jött az, hogy milyen jó munkásembernek lenni, pont mint Ázsiában. Állítólag az a jövő, valahogy ezzel én nem tudok egyet érteni. Lehet hogy a munkanélküliségi rátát ezzel le lehet csökkenteni, de az országot nem nagyon fogja előre vinni, ha itt biorobotok lesznek, pont mint Ázsiában. Lehet mondani a nagy innovációt, hogy most már Ők diktálnak de aki dolgozott velük az tudja, hogy nem így van. Természetesen ott is vannak tehetséges nem csak "biorobot" emberek. Akinek viszont van esze, az elmenekült már onnét maximum visszatér és a gyárát ott építi fel mert olcsó a munkaerő. Az ázsiai olcsó munkaerő is megérne egy posztot.

A kitörési pont az oktatás, ugyanis egy nemzetnek nem attól fog jól menni mert munkaképesek 100%-a dolgozik gyárban, de még az elképesztő magyar mezőgazdaság sem ér semmit. A képlet egyszerű, akkor tudunk jó pénzért dolgozni ha olyat csinálunk és olyan szinten mint senki más. Nem véletlen, hogy azon országok mennek jól ahol a hozzáadott érték magasabb. Krumplit bárhol lehet termeszteni ahol az éghajlat megengedi, lehet nem lesz olyan fantasztikus mint a magyar, de nem lesz akkora különbség.

A felemelkedés kulcsa az innováció. Amennyiben tudunk új termékeket tervezni, fejleszteni valamint új technológiákat kutatni és azt az értékesítésig elvinni akkor lesz itt jólét. Az államnak az oktatásban fontos szerepe van, a sok hülyeség helyett amit soha senki nem használ az életében kell egy értelmes képzést megalkotni. Nem vagyok szakértő a kérdésben, de az egyértelmű, hogy sok minden hiányzik a jelenlegi oktatásból

- gazdaság reális bemutatása

- ideális és reális állam megismerése

- vállalkozás alapítás, vezetés

- motiváció az új megismerésére

- megtalálni a gyereknek a legmegfelelőbb szakot (azt ami érdekli és amiben jó)

Az isoklának a legfontosabb feladata nem a tudás bezsúfolása a diák fejébe. A gyermeknek meg kell tanítani, hogyan boldogulhat az életben, hogyan tanulhat, hogyan képezheti magát, hogyan építhet vállalkozást. A gyereket abba az irányba kell terelni, hogy a közösen megtalált érdekődési körében hogyan boldogulhat, hogy szerezhet abban tudást, és azt a tudást hogy alakíthatja jövedelemmé.

Természetesen itt már képbe fog kerülni az, hogy Magyarország nagyon pici állam, az emberiség jelenlegi tudás szintjén egyszerűen nem boldugulhat önmaga. Erre egy megfelelő közeg lenne az EU, de ehhez még szorosabb integrációra lenne szükség. Igen, sokkal szorosabbra.... olyasmire mint az USA. Ez a téma is kapni fog egy bejegyzést.

U.I.: az utolsó mondtatból egyesek téves következtetést vonhatnak le; sajnos nem kapok pént az USA-tól, ha kapnék elfogadnám és vállalnám, de persze nem köpném érte magam szembe.... de nem nem kapok.

UPDATE:

http://www.independent.co.uk/news/world/europe/finland-schools-subjects-are-out-and-topics-are-in-as-country-reforms-its-education-system-10123911.html

Bevezető bejegyzés elolvasása ajánlott.

Nagyon háborog a hitel kérdés kis hazánkban. Sok ember tette fel az életét a pirosra és bukta be elég szépen. Ez a bejegyzés arról fog szólni miért nem ördögtől való dolog a hitel. Azt már sokan leírták, hogy a "okosan" kell felvenni és akkor nincs baj. Ezzel én is egyet értek, okosan kell felvenni de ami még nagyon fontos az az a kérdés, hogy mire.

Sajnos matekbol kell kicsit jónak lenni (nem kell egyetemi vegzetseg, csupa egyszerű dolog), meg hát ugye reálisan kell látnunk a saját és környzetünk (országunk, kontinensünk, bolygonk helyzetét).

Nagyon sok ember mostanában azt mondja; soha többet hitel. Ezzel én nem tudok egyet érteni, ilyen felfogással legalább annyi pénzt veszthetünk mint a hülyeségre és/vagy nem nekünk való konstrukcióban felvett hitellel.

Sok okos ember azt is mondja, hogy okostelefonra hitelt felvenni butaság én inkább azt mondom, hogy nem célszerű de ettől még lehet jó döntés. Persze nem akkor amikor ismerősök képeinek kommentelésére és irigykedesre hasznaljuk, adott napi agymenésünk megosztására. El tudom képzelni azt a helyzetet, hogy valaki indított egy egészen picike vállalkozást (pl EV.) és hatákonyabban tudná ezt működtetni ha lenne okostelefonja de jelenleg ez nincs még kitermelve. Ebben az esetben meglévő ügyfelekkel és konkrét hasznosítással (mitől is fog jobban menni a cég azzal az okostelefonnal), egy jó befektetés lehet.

Nézzünk pár alkalmazotti státuszból soha ki nem lépő ember esetét, ott is lehet találni racionális példát. Itt is csak egyet, egy kisseb hitelt nézünk meg. Természetesen nem TV, de nagyon kemény téma: auto. Előszőr fűtés modernizáción jutott az eszembe, ami szintén egy jó példa de ha valaki megérti az autót akkor azt is érteni fogja. Az autóhitel azért kényes kérdés mert tipikusan irracionális döntések születnek ebben a körben. Delikvensünk már rendelkezik gépjárművel, és használja is nem csak a haverokat furikázza hanem értelmesen használja. Tömegközlekedéssel a munkahelye nem megközelíthető (3 óra, autóval 30 perc), de nem szeretne egyenlőre váltani jól érzi magát és bukdácsol is felfelé szépen lassan. Természetesen nem akar beragadni egy munkahelyen, de még három évet (ha minden jól megy), tervez még eltölteni a cégnél.

(az adatok fikción alapulnak, fogalmam sincs pl a Lada Samara fogyasztásáról, nem az a lényeg)

Jelenlegi autója egy Lada Samara 1.3 GL, ami remekül működik de sajnos nagyon magas a fogyasztása 9L a városban. Mivel racionális ember, eleve nem gondolkozik egy csilli-villi haveroknál is fel tudok vágni vele autóban. Egy jó 10 éves Suzuki Swift 1.0 igéretes, leginkább a dugóban úl vele es annak a fogyasztása (alaposan saját maga utánjárva) 5L. Minden hétköznap 100KM amit megtesz azaz 9L vs 5L (fogyasztás különbség 4L). Természetesen emberünk gondolkozik és utánnajár hogy az éves biztosítási, karbantartási és adózási költség a jelenlegi 60 000 Ft helyett 90 000 Ft körül várható (temészetesen mindkét autóval bele lehet szaladni egy komolyabb tételben de az arányok alapos utánnajárás után 2 a 3-hez).

Itt jön az egyszerű általános iskolás matek, megpróbáljuk kiszámolni a várható költségeket mondjuk a következő 3 évre, mert addig tervezünk lakni és/vagy dolgozni az adott koordinátákon. Persze az üzemanyag ár elég hektikus mostanában, de hát nem baj ez. Nem nehéz ráakadni arra, hogy alapvetően amióta valaki adatokat gyüjt az árak nagyjábol emelkednek, persze most volt egy nagy esés. Okosak vagyunk utánna nézünk, hogy a benzink köolajból van és mégis mit lehet tudni erről. Pontosan nem tudjuk belőni szóval kell egy kis pesszimizmus (ha jobban jártunk csak jobb volt a befektetés a végén), szóval legyen az elkövetkező három évre az átlagos benzinár 300Ft literenként.

365 - 24 - (52 * 2) - 7 = 231 (nem elírás, belefér ennyi hiba, ennyire nem kell jónak lenni matekból)

Fenti roppant összetett képlettel azt számoltuk ki, hogy kb 230 napot töltünk munkában, azaz ennyiszer kell 100KM-et letolni egy évben. (365 nap egy évben, 24 nap szabadság 52 hétvége meg némi fizetett ünnep esetleg betegség). Azaz elvileg a három év alatt kb. 3 * 4  * 230 azaz 2760L üzemanyagot fogunk megsporólni aminek kb 828 000 Ft a teljes súlya. Ebből ügye lejön a három évi várható karbantartási, biztosítási, és adózási költség különbség azaz a 90 000 Ft. Tehát a végleges "sporolásunk" kb 738 000. Tehát ha az autonkat úgy cseréljük le, hogy az összesen kevesebb mint 700 000 Ft-ba kerül a három év alatt akkor a maradékot megsporoltuk, valamint a három év után a gépjárművünk értéke is egy picivel magasabbra várható (mind a kettő amortizálódik). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy 700 eFt hitelt lehet felvenni, mert ugye az hitelnek költségei vannak és még az autó vásárlásnak is. Tételezzük fel, hogy az autó vásárlás költsége 150 eFt (utánnajárás, átvizsgáltatás, átírás), igen még az autó megnézésével töltött időt és az odatelefonálást, odautazást is költségként kell elszámoljuk. Valamint ugye pár apróságot azért illik rendbetetetni a friss szerzeményen, nehogy megadja magát idejekorán (szíjak, olaj, szűrők, javítások).

Marad a hitelünkre kb. 550 eFt, ami még mindig nem azt jelenti, hogy ekkora hitelt tudunk felvenni hanem azt, hogy ennél többet ne kelljen tokkal-vonóval visszafizetni. Egyszerű itt is a matek, de segítenek is benne. a lényeg, hogy kijött az hogy kb 450 eFt hitelt tudunk felvenni nem többet. Ha felvesszük ezt az összeget az azt jelenti, hogy nem sporoltunk semmit (igazából kategóriákkal jobb autonk sem lett, bár van benne szervó meg elektromos ablakemelő). Persze azt várhatjuk, hogy ha minden jól megy az autónk maradvány értéke magasabb lesz a három év után ha cserélünk egy picit újabbra, modernebbre. Szóval elpattintjuk a Ladát 100 eFt összegért (elvégre vigyáztunk rá, rendesen karbantartottuk), szép állapotban volt. Az egyik kolléga aki nem messze lakik 5000 Ft ellenében felvesz minket minden reggel két hétig amig megtaláljuk az új gépjárművet. Végülis veszünk egy autót 450 eFt összegért amiből 300 eFt hitelel három éves futamidővel.

Lesz a "zsebünkben" három év mulva legalább 100 eFt.

Megérte a hitel? Hát persze, hogy meg elvégre pézt kerestünk vele.

Az autós példa sajnos azért nem a legjobb mert az autót összetörhetjük, ellophatják és akkor oda minden. Fűtés modernizációval, vagy némi szigeteléssel talán kevésbé kockázatos példát lehetne gyártani.

Bevezető bejegyzés elolvasása ajánlott.

Először is nézzük meg, hogy mit nem szabadna az államra bízni. A magam részéről az államot rossz gazdának tarom, és ezt már többször több országban is bebizonyította az élet. Természetesen találhatunk olyan vállalatokat a világban melynek többségi tulajdonosa egy állam valamint úgy tűnik jól működik. Alapvetően az állami cégekkel az a legnagyobb probléma, hogy nem a hatákonyság a céljuk. Egy állami cég nem tud hatákonyan működni mert előbb utóbb az emberi gyarlóság közbe fog szólni. Természetesen egy magáncéget is az emberi gyarlóság táplál de a fő különbség, hogy ott a hatákonyság/termelékenység nővelése a cél, mert az jó a tulajdonos zsebének addig egy állami cégnél a gyarlóság azt jelenti, hogy "mivel mindenkié ezért senkié" betesszük a barátainkat, megbízzuk a barátainkat, egy jó kis kifizetőhelyet tudunk kialakítani belöle. Ha nem hatékony az sem baj, majd a tulajdonos, beteszi a veszteseg fedezetét esetleg a problémát a szőnyeg alá söpri egy jó kis hitellel (amit később majd hitellel refinanszíroz).

A képlet egyszerű, mível az állam többszőr bizonyította, hogy rettenetesen rossz gazda ezért neki csak a szabályzó feladatokat szabad megtartania. Minden un. üzleti tevékenységet magánkézbe kell szervezni megfelelő szabályozás mellett. A kapitalizmusnak van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy ha megbillen valamerre akkor mindig túlszalad az optimális ponton, talán egy ingához lehetne jól hasonlítani. Ha egy cég nagy pénzt tud csinálni valamiből akkor meg fognak jelenni a versenytársak és le fogják szorítani az árakat de legalább a minőséget feltolják. Peresz ez attól függ, hogy mekkora befektetés szükséges az üzletbe beszálláshoz valamint az, hogy milyen megtérüléssel lehet számolni. Az államnak arra kell törekednie, hogy a szabályozással a versenyt kényszeritse ki mindenhol ahol csak lehet.

A szabályozás mellett az állam feladata az állampolgari igények kiszolgálása. Mit is jelent ez? Hat nem azt ami jelenleg Magyarorszagon van. Jelenleg kis hazánkban az állam fordítva ül a lovon, igazából meg vannak győződve róla, hogy a kispolgárnak a dolga minden Ők ha kedvük tartja majd befogadják a kérvényt meg talán foglalkoznak is az ügyintezessel. Az államnak az a feladata, hogy a mindenkor szükséges ügyintézést a minimumra szoritsa és a lehető legkissebb erőfeszítést igényelje az állampolgároktól. Ugyanis amig a polgár a bürokrációval küzd, nem tud termelni, kevesebb adót fog fizetni, ráadásul még be is poccen és hamarabb elviszi a szívroham.

Nézzük meg Észtországot, mindenkinek javaslom, hogy járjon utánna az ottani elektronikus ügyintézési lehetőségeknek.

Látatlanban azt mondom, hogy egy jó informatikai infrastrukturával, átgondolt folyamatokkal értelmes emberekkel a bürokráciát a jelenlegi elképesztő szintről minimálisra lehetne csükkenteni. Természetesen ez a jelenleg bent, a melegvízben ücsörgő embereknek egyáltalán nem érdeke. Egész ponotsan az érdek, de sajnos a népünk hajlamos rövid távon gondolkozni.

Árszabályozás

Hát ez az én személyes kedvencem. Ha valamibe bizony nem szabadna, hogy az állam beleszóljón az az árak alakulása. Erre is már sok helyen sok példát hozott az élet, nagy bukó tud lenni. Nagyon fontos megérteni, hogy attol hogy az állam azt mondja, hogy mostantól 5 forint az alma attól még nem lesz annyi az értéke. Peresz az egyszerű ember annyiért kapja meg, de lehet nem jön ki a termelés és bizony az állam majd jól megsegíti a szegény gazdákat.

Természetesen lehetnek átmeneti időszakok amikor az államnak mint szabályzó intézménynek be kell avatkoznia, de minden esetben ezt úgy kell megtennie, hogy mindenki számára világos legyen mi történik. Ki hogy finanszírozza a veszteséget valamint, milyen lépésekkel térünk vissza a piaci árakhoz (és persze be is tarjuk ezt nam csak mondunk valamit).

Nézzük meg egy pillanatra a rezsikérdést, ha magas lett a fűtésszámla mert elszállt a földgáz ára a kis devizánk meg a béka segge alatt van akkor valamit tennünk kell. A legegyszerübb ugye az, ha azt hazudjuk hogy valaki tehet erről és majd mi jól leszámolunk vele... Vagy esetleg elkezdhetünk gondolkozni, hogy tudjunk csökkenteni az energiaszükségletünket, hogyan tudjuk hatákonyabbá tenni meglévő fűtési rendszereinket. Valakinek meg kell fizetnie a különbséget, és akárki akármit mond egy közmű cégnek is kell profitot termelnie, ugyanis abból lehet beruházni, fentartani, fejleszteni. Melyik az ésszerübb ha hagyjuk kicsit szenvedni a népet, hogy megfelelően motivált legyen majd a gáz jóárasítására el nem költött pénzből támogatjuk a hatékonyságnövelést, vagy egyszerűen bebetonozzuk a rendszert és elhitetjük az emberekkel hogy minden rendben van?

Az minden esetre az állam kötelessége, hogy versenyt hozzon mindenhova ezzel segítse a fogyasztókat jobb és kényelmesebb valamint lehetőség szerint olcsóbb beszerzésre. Magam reszerol a kozmu szolgaltatokat bizony a tozsdere is terelnem, ugyanis senki nem sírjon hogy az XYZ cég mekkora profitot termelt, ha úgy gondolja jó üzlet akkor vegyen részvényt és élvezze a jó üzlet hasznát.

Roppant egyszerű módon elegem van a jelenlegi (és múlt béli) politikából. Azért nem megyek szavazni mert jelenleg nincs alternativa. Egyik rosszabb mint a másik. Előszőr is szögezzük le, nem kívánom vissza egyik korábbi politikai pártot sem.

A blogon az én saját véleményemet írom le, lehet nincs igazam sok kérdésben, nem kívánok meggyőzni senkit semmiről.

Megértés

Legnagyobb problémának látom magyarországon, hogy az emberek többsége egyszerűen nem érti hogyan működhet jól egy állam. Nagyon sokan (sajnos személyesen is ismerek ilyet) úgy gondolják, hogy az államnak kell megoldani minden problémát. Az államnak van pénze, annyi amennyit akar, fizesse ki, legyen olcsóbb, legyen több. Egyenlőre nem mélyednék el abban, hogy ez miert nem igaz.

Másik hatalmas problémánk, hogy senki sem akarja magát hibáztatni ha valami nem úgy megy ahogy szeretné (gondolom ez része az emberi természetnek). Előszőr is el kell fogadjuk emberi mivoltunkat és gyengeségeinket, nem hibást kell keresni hanem azt kell kérdezni magunktól, hogy mindent jól csinálunk-e. Sokkal könnyebb valakire fogni a saját sikertelenségünket (EU, zsidók, cigányok, USA, politikusok, tulajdonképpen bárki) mint beismerni, hogy lehetnénk jobbak ha akarnánk. Itt jegyezném meg, hogy a blog nem azért született mert én sikertelen vagyok és a politikát választottam az én kifogásomnak. Szerencsére jól mennek a dolgaim, az a kis kevés amit elértem azt mind magamnak köszönhetem.

Történelem

Azthiszem kicsit túlzó ez a cimke, mivel nem szeretnék elmélyedni a kérdésben. Egyszerűen azt látom, hogy gondolkodásmódunk és sikertelenségünk oka a túl gyorsan érkezett kapitalizmus. Egyszerűen az itt élő emberek többsége nem volt felkészűlve, senki sem készítette fel őket. Azt hitték jön a kapitalizmus és akkor kolbászból lesz a kerítés. Ez nem így van, de ugye ezt már tudjuk. A multat viszont szem elött kell tartsuk amikor tervezzük a jövőt, de nem szabad ott élnünk és tudnunk kell, hogy nincs két azonos helyzet.

Cél

Az én személyes célom, hogy egy olyan országban élhessek ami nem a hazugságokon alapúl. El kell ismerjük gyengeségeinket és felfedezni erősségünket. El kell magunkat helyezni a vilgágban egy reális világképpel. A problémáinkat akkor tudjuk megoldani ha felismerjük azokat. Az én személyes célom nem a mérhetetlen jólét, én inkább egy olyan stabil és megbizható országot szeretnék ahol gyermekeink és unokáink nem fizetnek a mi bűneinkért. Magam részéről én inkább most dolgoznék keményen és nélkülöznék a jővő generációjáért. Csodák sajnos nincsenek, ahhoz hogy megoldjuk a problémáinkat és ne adjuk a következő generációnak ahhoz bizony kemény munka szukséges.

Probléma

Legégetőbb problémánk, hogy a jelenlegi politika kiasználja emberi mivoltunkat. Az emberek igényét szolgálja ki, azt mondja mi vagyunk a legjobbak de hát ugye valaki (EU, USA, zsidók....) bizony elveszi tőlünk a lehetőséget. Senki de senki nem meri bevallani, hogy ha megszerzi a vezető szerepet az ország irányításában akkor nem lesz itt csoda. Ha az egyik oldal A-t mond a masik homlok egyenest az ellenkezőjét. Soha még csak fel sem merül, hogy együtt kellene tolnunk ezt a biciklit. Persze ehhez olyan pártok kellenének akik célja nem a hatalaom, hanem az ország építése az elkövetkező generációknak.

Megoldás

Ez itt a legkeményebb feladat, ugyanis akik jól, reálisan tudnák vezetni az országot Ők nem akarják. Mert nem akarnak ezzel foglalkozni, remekül elvannak a saját kis sikeres életükben (ne gondoljuk azt, hogy a civil életben sikertelen ember meg fogja tudni oldani a problémáinkat). Jelenleg maradnak azok akik politikusok akarnak lenni (magam részéről nem értem mi a motiváció), de természetesen mivel Ők politikusok ezért sosem fogja érdekelni Őket a jövő, csak azzal fognak foglalkozni, hogy addig hatalomban maradjanak és Ők diktálhassanak amíg világ a világ. A kiutat mindenképpen abban látom, hogy valakiknek be kell áldozniuk a civil életüket és egy racionalista írányt felvállalni. A kérdés az, hogy megérthető-e a társadalommal, hogy a jelenlegi irány zsákutca, a kérdés csak az, hogy meddig tudunk még ebben az irányba menni. Meg kell értetni a társadalommal, hogy áldozatokat kell hoznunk, fel kell vállalnunk a tenni akarást, azt hogy a mi életünk nem csak az elkövetkező generáció számit.

Remény

Egyre több ember ábrándul ki a jelenlegi irányzatból. Elege van abból, hogy hazugságok között probálunk túlélni. Remélem, hogy születőben van egy új politika, az igazság politikája. Persze sosem lesz tökéletes egyetértés és az igazság is sok esetben szubjektív. Mint irtam csodák nincsenek, de ennél jobb mindenképen lehet.

Témák

Az alábbi lista tartalmazza azokat a témákat amiben még születhet bejegyzés ezen a blogon. Sajnos nem sok időm van ezzel foglalkozni, nem is szeretnék... 

• állam működése - milyen feladatokat és problémákat kell megoldjon az állami és mi az amit nem szabad az államra bízni
• hitel - hogyan is kellene használni
• oktatás - a jövőnket csak a kimagasló tudásunk tudja biztosítani
• egészségügy - a jelenlegi rendszer fenttarthatatlan, meg kell értsük, hogy az egészség nincs ingyen
• nyugdíjak - mindenki tisztában van vele, hogy a jelenlegi rendszer nem működhet tovább, még sem tesz senki semmit
• készpénz - a készpénz a korrupció és a fekete gazdaság meleg ágya, az elektronikus fizetés irányába kell terelni a teljes pénzforgalmat
• adózás - roppant bonyolult adórendszerünk van, talán még az is tudja akinek nincs vállalkozása
• választás - bármennyire is antidemokratiukus, de bizony súlyoznunk kell a szavazatokat
• nemek aránya - kicsit elvontabb, de miért akarjuk kikényszeríteni az fele fele arányt (politika, cégvezetés), természetesen hátrányos megkülönböztetés sem lehet
• cigány kérdés - sokan mondják hogy nincs is ilyen kérdés, de amiről az emberek mégis úgy gondolják, hogy van tehát nem mehetünk el azzal mellete, hogy ilyen márpedig nincs
• egyházak - megengedhetjük, hogy finanszírozzuk?
• sport - nem kérdés, hogy nagyon fontos, de milyen határok között kell ezt finanszírozni?

U.I.: Se idom se energiam a helyesírasi, fogalmazasi problemakkal foglalkozni, mint irtam en ezt a blogot sajat magam kedvere irom.